1. |
This Sun of Mine
05:24
|
|||
2. |
Hóba hajolt helyeken
05:17
|
|||
|
Hóba hajolt földeken,
télbe hulló helyeken,
hideg szélben keresem,
szürke ködben szaladok.
Felállok, ha elesem,
zihálok és kutatok,
naphosszakat átfutok,
megállok, ha tehetem,
s az arcokra gondolok,
az arcokra gondolok.
Megállok, s elindulok
újra, megint csak futok.
A szemekre gondolok,
a testekre eszmélek,
ha hajnalban ébredek.
Hóba fagyott álmomban,
fehér hideg záporban
vajon utánatok találok,
vajon előttetek állok
még valamikor,
még valahol?
Hóba hajlott hegyeken,
örökjeges helyeken,
elfedett ösvényeken,
erdősűrű utakon
utolérsz-e valahol,
utolérsz-e, nyugalom?
|
||||
3. |
Chanson
03:06
|
|||
|
Márai Sándor: Chanson
Egyszer rám szólt, mintha akarna,
Pierre volt és a haja barna,
Vettem neki bort, harisnyákat,
Őriztem álmát, hogyha fáradt,
Néha megcsókolta a számat.
Nappal aludt és én vigyáztam,
Ha rendőrök jártak a házban,
Este keresni mentem, kellett,
Ételt, cipőt, dohányt és selymet,
Olyan mindegy volt. Neki kellett.
Az ingén néha vér tapadt,
Hintázni vitt, ha pénz akadt,
Néha megvert és én nevettem,
Hiszen szerettem, hiszen szerettem,
A szeretőm volt. Föl se vettem.
Egy éjjel börtönbe cipelték,
Egy reggel a fejét leszelték,
A fejét a nyakához toltam,
Némán feküdt a fűrészporban,
Akkor egész egyedül voltam.
Most van új férfim, ó de hány,
Van egy barátom, neve Jean,
Veszek neki bort, harisnyákat,
Őrzöm az álmát, hogyha fáradt,
Néha megcsókolja a számat.
1922. augusztus 6.
|
||||
4. |
Árva világ
04:53
|
|||
|
A tűz, a hó, a szél, a fagy,
A gőz, a víz, a része vagy,
Öltözz, hideg jön, a nap elhagy,
A nap elhagy, te ne maradj!
A naptalan ég boltja nagy,
A holdtalan éj zúgva hagy.
Magadra vagy egymagad,
Elhagyott a képzelet,
Elhagyott a képzelet.
Magad vagy, magad vagy, magad…
Ha lesz a szél, a fagy, a hó,
A télben állsz, az arc fakó,
Nem valótlan, nem való,
Nincsen hang, mert nincsen szó,
Nincsen szép, mert nincsen jó.
Nincsen jég, mert nincsen tó,
Nincsen ház, mert nincs ajtó,
Nincs álom, nincs ringató,
Nincs épület és alkotó,
Hontalan hús, holtra válsz,
Fojtott fagy-magányba zársz,
Nem eresztesz, nem találsz,
De meg sem állsz, soha meg nem állsz!
Nincsen tél, ha nincsen nyár,
Nincsen jövő, nincsen már,
Nem marad, ki haza vár,
Ledőlt álmok hajnalán.
Ledőlt álmok romjain,
Halott szárnyak csontjain,
Túlcsorduló szürkeség,
Körbeérő messzeség.
|
||||
5. |
A kokott (piano version)
04:29
|
|||
6. |
Végtelenített világok
06:34
|
|||
7. |
A kokott (whuddub)
04:24
|
|||
8. |
Álomban enyém vagy
04:16
|
|||
|
József Attila
ÁLOMBAN ENYÉM VAGY
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is hallgattunk a titkolódzó csöndben.
Kályhánk lángja is örömmel lobogott
S ajkunkat a szerelem szárazra perzselte.
A komoly falióra se mormogott
S meghökkentek akkor a büszke, fehér falak...
Álomban mindig egészen enyém vagy.
S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak.
1922 első fele
|
||||
If you like soundZcapa, you may also like:
Gaël Segalen’s stunning and apocalyptic dark ambient music feels like 3 a.m. at an abandoned warehouse, full of shadows and menace.
go to album
War Footing
by Andrea Mazzariello
Lush chamber pop constructed from swirling clouds of synths that surround deep, plaintive vocal melodies.
go to album
From the always-great label Umor Rex comes the latest from Lina Filipovich: A ruthless deconstruction of classical pieces.
go to album
Andrea Belfi’s latest is a powerhouse combination of body-slamming percussion and streaking, supernatural synths.
go to album
Notes On Belonging (Reworked)
by Tiny Leaves
featured on Bandcamp Radio Mar 5, 2019
go to album
featured on Bandcamp Radio Dec 26, 2017
go to album
Noise maestro Stromboli creates haunting industrial atmospheres with a visceral feel.
go to album
